Isten éltessen Józsi bá!

Helén Antal hármas Géza Jóska,
A közleményem: maradj vételen!
Ünneplőben jött a mai posta,
Itt küldöm néked, át az éteren.
Üzennek az Üllői úti fák,
Érsekújvár, távoli felvidék,
A Siópart, a balatoni táj,
Gyerekkor és a sok szép ifjú év.
Integet feléd az ódon malom,
Hol lisztedből sült egykor a kenyér.
Mára csak rom, mostanra csak halom,
De a szívedben az a másik él.
Üdvözöl a zordon bánya mélye,
Ahol izmos és kérges lett kezed,
S ifjú korod egyik szenvedélye,
A boksz, mely mindig segített neked.
Ma még a Sió is rád mosolyog,
Ahol úgy úsztál szemben az árral,
És a himbálódzó Balatonon,
Küzdöttél a kemény nagyvilággal.
A rádió, nemes szenvedélyed,
Aranyozta be dolgos életed,
S Zsuzsika asszony, hű feleséged,
A legcsillogóbb gyöngyszem – teneked.

Józsi bácsi, ma hetvenöt lettél,
Az egész világ ünnepel veled,
Sokan vagyunk, kikkel sok jót tettél,
Isten éltessen! S köszönjük neked!

DK.