Szüleim sírjánál

Egy maréknyi földet Ozoráról
Hoztam sírodra, drága jó apám.
Tükörcsös hegy göröngyös porából,
Őseid földjét hintettem reád.
De, hisz jól tudod, hogy merre jártam,
Ki, az égből is léptem figyeled.
Értem jártad egykor Golgotádat,
És a mennyből is gondom viseled.
Sírodnál állok, könnyes szemekkel,
Bús-szomorúan lehajtom fejem,
Jóságod viszem tovább neveddel,
Erre neveltél, csak ezt tehetem.
Nyugodjatok édes jó anyámmal,
A sírotokon  gyertyaláng lobog.
Emlékezem néhány szál virággal,
Gyermeki szívem értetek dobog.

fiatok, Karcsi