Tisztelettel és szeretettel köszöntöm honlapom látogatóit. Ezen a néhány oldalon írásaimból olvashatnak.

Vannak emberek akik nem hagyják veszni emlékeiket. Egyesek fényképeket készítenek a környezetükről, életük  főbb eseményeiről, érdekesebb vagy kedvesebb élményeikről, mások lefestik, megénekelik, és akadnak olyanok is, mint jómagam, aki papírra veti - elmeséli - mindazt ami a naplóba kívánkozik.
Persze, hogy - fiatalon - megfordult a fejemben, hogy író leszek...és költő! Ebből - az életem nem mindig a legszerencsésebb alakulása miatt - semmi sem lett.
Hát akkor most mi vagyok? Hiszen írogatok, sőt már könyveim is megjelentek! - kérdezi - majd kijelenti -  az egyik nagyon jó barátom.
Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy a tevékenységem - semmilyen értelemben - nem elegendő ahhoz, hogy írónak nevezzem vagy akár csak képzeljem is magam.
Van azonban egy elnevezés - ha már mindenképpen nevén kell nevezni a gyereket - mégpedig az a mesélő titulus. Igen, mesélőnek gondolom magam, aki - néha gyerekes fantáziával átszőve - mesél a falujáról, az itt élő emberekről, nevezetes eseményekről.
Örömmel tölt el, hogy sokan elolvassák a "meséimet".

Dudás Károly