Cikkek archívuma :: Balatonkiliti ölelésében

Bazsai tanár bácsi megmentette Kilitit

2014.05.09 18:15

Talán hatvankettő nyarán történhetett, mikor unokahúgommal, Mártával, mint már oly sokszor, Márvány mamáéknál a „pitar” végében lévő mázsán ültünk, és az 1848-49 évi szabadságharcról szóló gyönyörű könyveket nézegettük. Nagy becsben voltak a könyvek, mert számunkra a világ legcsodálatosabb...

A mi kiliti lányaink

2014.05.09 18:14

Negyvenegynéhány év már alaposan megkoptatja a memóriát. A múltból elővillan egy-egy emlék, néha tisztán, néha összemosódva azzal a sok rárakódott történéssel, ami egyre jobban nyomja emlékezetünket. Nekem életem legszebb időszaka a Kiliti Általános Iskolában töltött nyolc év volt. Minden egyes...

Mi is magyarul beszélünk

2014.05.09 18:11

Balatonkilitin a hatvanas években is élénk kulturális tevékenység zajlott. A felnőttek színdarabokat adtak elő. Sok előadást megélt a János vitéz, a Néma Levente és több komoly mű a mozi színpadán. Több táncos-zenés darabot is bemutattak. A gyerekek követve a „nagyok” példáját a tanárok lelkes...

Tanító néni kérem…

2014.05.09 18:08

1959. szeptember 1-én, ezen a verőfényes napon, mint megriadt őzikék érkeztünk az Alsó Iskolába. Mi hat-hét éves, első osztályos kiliti gyerekek – negyvenketten. Még most is érzem az új könyvek, füzetek illatát, amely ott, az ódon falak között egy életre belém ivódott. Lelkemmel látom a masnis...

Köszönöm Paula néni

2014.05.09 18:00

Szeretnék egy történetet elmesélni. Nem megírni, mint egy író, csak egyszerűen kiliti kiejtéssel elmesélni. 1960 februárjában történt. Balatonkilitin az Alsó- iskola első osztályos tantermében. Ami itt történt, egész életemre meghatározta viselkedésemet. Paula néni, szeretett...

Ürgeöntés

2014.05.09 09:57

Van az évnek egy hónapja, amikor a gyerekembernek esze ágában sincs a kalendáriumra tekinteni. Minden iskolás tudja, hogy miről beszélek, minden diák tisztában van vele, hogy melyik évszak, melyik szeletéről van szó. Úgy bizony, csakis a július lehet, mert ez az a hónap, amelyik már kellőképpen...

Gróf Antal: A papkutai pacsirta éneke

2014.05.08 07:36

Valamikor réges-régen, amikor még pelyhes volt az állam, úgy 1941 vagy ’42-t írt a „Frissújság” kalendárium – a Papkuta melletti búzatáblához gyülekeztünk aratni. Abban az évben nyáron szokatlanul száraz, meleg idő volt. Napközben a búza szára úgy törött, hogy nem lehetett belőle kötelet...

Fürgenc

2014.05.07 17:45

Valamikor, annak idején, ha egy gyerek nem akart tanulni, vagy ha a földművelés tudományát se akarta elsajátítani, a szüleitől megkapta a szigorú intelmet: „jó lesző majd kanásznak”. Ugye milyen érdekes, tehenésznek, lovásznak vagy juhásznak már nem lett volna jó? – Hát persze, hogy nem! Azok a...

Dr. Bihary Gyula: A Balatonkiliti Gyógyszertár története:

2014.05.07 16:38

A gyógyszertárat Sujánszky Jenő gyógyszerész alapította 1926-ban „Gondviselés” néven, amelynek tulajdonjogát az államosításig, 1952-ig bírta. 1933-ig maga vezette, majd bérbe adta Gnóth Kázmérnak, 1935-ben pedig Bálits Jenő gondnokságára bízta. 1947-ben Deák Sándor gyógyszerész bérelte...

A Kabola völgy legendája

2014.05.03 16:34

Magára húzza fátylát az erdő, Sötétbe réved a színtelen ég. Ráomol, mint matt fekete ernyő, A jódi szélre a fénytelen éj. Az erdőn túl, makkos rejtekében, Aprócska falu, Töreki lapul. Keletnek, a mocsár szegletében, A vén Sióhoz Kiliti simul. A jódi föld úttalan porában, Sötétbe vesző...